2013. november 30., szombat

Mézeskalács

A karácsonyi készülődésben talán az illatokat imádom a legjobban. A mézeskalácsnak pedig semmivel össze nem téveszthető illata napokig leng a lakásban és az embernek olyan érzése van, hogy minden nap karácsony van.
Ez a recept eredetileg egy régi Praktika magazinból származik, évek óta csak ezt használom. Könnyű a tésztát kezelni, mivel nem ragad. Keménységét tekintve pedig se nem porladós ,se nem fogtörős, és ehhez az optimális keménységhez pihentetni sem kell. 



Hozzávalók:
18 dkg liszt
7 dkg margarin
10 dkg méz
csipet só
1 tojás sárgája
1 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék
negyed teáskanál szódabikarbóna

A hozzávalókból lágy tésztát gyúrunk és legalább fél órát a hűtőben pihentetjük. Alaposan belisztezett deszkán nyújtjuk és körülbelül fél cm vastagságúra nyújtjuk. Vághatunk belőle házikó falakat, tetőt, kiszúróformákkal bármilyen alakzatokat. 165°C-on 15 perc alatt meg is sül.

Mézeskalács házikót a legstabilabban égetett cukorral érdemes összeragasztani, tutira egyben marad és sokáig fogni sem kell. Díszíteni a megmaradt tojásfehérjét használhatjuk, amit porcukorral keverünk ki.

Zserbó

Az elmaradhatatlan ünnepi süti. Faluhelyen élő nagymamámnál minden családi összejövetelen, karácsonykor soha nem hiányozhatott az asztalról. Az eredeti mamaféle recept annyiban tér el az általam kreálttól, hogy a tetejére nem a hagyományos kakaóból készült máz kerül, hanem étcsokoládé bevonat. A másikkal nekem már túl émelyítő lenne. És még egy különbség: az enyém meg se közelíti a mamáét..


Hozzávalók:
45 dkg liszt
20 dkg margarin
1 tojás
1 dl tej
3 dkg élesztő
5 dkg cukor
fél kávéskanál só


Töltelék:
20 dkg darált dió
20 dkg cukor
10 dkg barack lekvár

A tetejére:
10 dkg étcsokoládé



Az élesztőt langyos tejben kevés cukorral felfuttatjuk, majd a többi hozzávalóval összegyúrjuk. Langyos helyen egy órát kelesztjük. Miután megkelt ismét átgyúrjuk és négy egyenlő részre vágjuk. Kinyújtjuk az első lapot, amit sütőpapírral bélelt tepsibe rakunk. Ezt megkenjük a lekvár harmadával és megszórjuk a cukros dió harmadával. Újabb réteg következik, ugyanúgy járunk el minden sornál. Az utolsó lapot kicsit nagyobbra nyújtjuk, hogy teljesen befedje a süteményt. Villával megszurkáljuk és fél óráig kelesztjük. 170°C-on 20-25 perc alatt sül meg. Ekkor a sütőt kikapcsoljuk, de a sütit nem vesszük ki. A csokit kockákra tördelve a zserbóra szórjuk és megvárjuk, míg annyira átmelegednek, hogy átkenve az egészet bevonhassuk vele. A felvágás előtt érdemes legalább 5 órát pihentetni, de a legjobb másnapra lesz.

Túrós pogácsa

Villámgyors, egyszerű és olcsó. Talán ezekkel a jelzőkkel lehet a legjobban leírni, hogy milyen is ez a pogi. De ami a legfontosabb: eszméletlenül finom. Lépten-nyomon rájártunk, így nem meglepő, hogy (és ez a legnagyobb hátránya) nagyon gyorsan elfogyott. Bár nem hosszú életű, azért érdemes kipróbálni. És egyébként sokáig eláll, már ha van lelkierőnk megállni a nassolását...



Hozzávalók:

25 dkg liszt
25 dkg túró
25 dkg margarin
kevés só

A tetejére:
1 egész tojás
reszelt sajt

A hozzávalókból lágy tésztát gyúrunk, kétszer hajtogatjuk, majd ujjnyi vastagra nyújtjuk. Kis méretű pogácsa szaggatóval szaggatjuk. A tepsibe rakhatjuk szorosabban, mert nőni nem nagyon fognak. A tetejüket megkenjük a felvert tojással és megszórjuk reszelt sajttal. (A sajtot akár el is hagyhatjuk, úgy is tartalmas.)
Közepesen meleg sütőben aranybarnára sütjük.